Nem ellenőriztem, hogy az új vakcina jó lesz-e vagy sem, hasznos lesz-e ezekhez az új vírusfajtákhoz, vagy sem. A vírus hat új változatát fedezték fel. Különböző helyeken sok csirkét ölnek meg, ezreket vagy százezreket, vagy tízezreket, újra meg újra, nyérceket éskacsákat.
Elmesélek gyorsan egy történetet. Âu Lạc-ban (Vietnam), ez egy igaz történet. Hosszú, hosszú évekkel ezelőtt, volt egy ember, aki csirkelevest készített eladásra. És vele együtt a csirkehúst is eladta. Szóval egy nap megbetegedett. És aztán napokon át feküdt. Nem halt meg. Csak nem reagál. Még mindig lélegzik egy kicsit Még mindig lélegzik egy kicsit. És a szíve még gyengén dobog. Szóval a család, még nem temeti el. Egy ideig ilyen maradt.
Már rég olvastam azt a történetet. Sok ilyen történet van Âu Lạc-ban (Vietnam). Nem csak egy. Fiatalabb koromban olvastam őket. Elfelejtettem. Már gyerekkoromban nagyon érdekelt a reinkarnáció és a spirituális dolgok. Sokat elolvastam. És ez csak egy közülük. De hasonló dolgok, így nem kell elismételnem nektek. Elég csak egy történet. Ez a legutóbbi, amit olvastam.
Aztán emlékszem arra az emberre. És ő csak feküdt ott hosszú ideig, de nem haldoklik, nem mutatja a halál, vagy a szenvedés jelét, vagy bármit. Tehát a család ad gyógyszert, s ő még mindig nem épül fel. Így, azután csak ott fektetik, és várják amíg bevégzi, és eltemetik. Már minden készen állt a temetésre. És akkor visszatért. Mert elmesélte a történetet. Azonnal megváltoztatta a munkáját. Azt mondta: "Szabadítsd ki az összes csirkét. Szabadítsd ki mindet. Etesd meg őket, és hagyd őket természetes módon meghalni. Különítsd el őket, hogy ne csináljanak több csirkét. És aztán a többit csak etesd, amíg természetesen meg nem halnak, majd temesd el őket egy sírba, tisztelettel, meg minden. Ne öld meg őket többé.”
Az egész család, és a szomszédok, és az orvosok és a barátok, mind nagyon meglepődtek. Azt mondták: "De miért, miért, miért? A betegséged az, ami megváltoztatta az agyad? Megsérült az agyad, vagy ilyesmi? Jól boldogulunk ezzel az üzlettel. Miért, hirtelen, miután visszajöttél a halálból, és csak azt mondod: ‘Már ne csináljuk többé az üzletet.'”
Szóval azt mondta: "Ó, épp most voltam a pokolban."(Ó.) "És akkor találkoztam a pokol bírójával. És előtte, annyi csirke jött és csipkedik az egész testemet; a fájdalmat, képtelen vagyok szavakkal leírni. Folyton engem pécéznek ki, csípnek, csípnek csípnek. Folyton könyörgök nekik, hogy hagyják abba, de nem hagyják abba. És az összes ördög ott áll, de nem tesznek semmit. Könyörögtem nekik: "Kérlek, hagyjátok abba! Az összes csirkének, ne csípjetek, ne csípjetek. Ne bántsatok. Senki sem hallgatott rám, senki sem hallgatott rám, aztán csak halványan eszembe jutott Quan Yin Boddhiszattva. És imádkoztam Hozzá: "Kérlek, segíts nekem.'”
Habár az Au Lac-i (vietnami), vagy sok ázsiai ember, ilyen üzletet folytatnak, vagy megölik az állatokat, de még imádkoznak, mert ők többnyire buddhisták. Vannak Bodhiszattva szobraik, vagy képük a házukban. És minden nap füstölőt gyújtanak, friss virágokat tesznek oda és némi ételt, gyümölcsöt ajánlanak fel. Tehát, mivel egész életében ezt tette, így emlékezett Quan Yin Bodhiszattvára abban a pillanatban, ezért imádkozott Hozzá.
És akkor jött Quan Yin Bodhiszattva. Megállította az összes csirkét. Azt mondta: "Kérlek, várjatok. Majd beszélünk, rendben? Hagyjátok békén ezt az embert.” Akkor azonnal abbahagyták Persze valamennyien meghajoltak Quan Yin Bodhiszattva előtt. És aztán az a személy, a beteg a pokolban, azt mondta: "Köszönöm", és leborult Quan Yin Bodhiszattva előtt, és könyörgött Quan Yin Bodhiszattvának, hogy segítsen neki. Családja van, még etetnie kell őket. És nem halhat meg csak úgy, és őt nem lehet csak így megbüntetni. És a Quan Yin Boddhiszatva azt mondta: "Csak a hónap első napján eszel vegetáriánusként, és nem teszel semmi jót. És megöltél így annyi lényt. Hogy fogsz egyáltalán újra visszatérni az életbe? Örökre így leszel büntetve, vagy legalábbis hosszú, hosszú, hosszú, hosszú, hosszú ideig. Majd miután befejezted, azután ezek a lelkek újjászületnek, megint csirkeként kell újjászületned, újra, újra, és újra, hogy megöljenek és megfőzzenek, majd a torkod elvágják, és kitépjék a tollaidat, amíg még életben vagy, és rugdossanak, folytassák a kopasztást, újra, újra, meg újra, és újra, meg újra, sok ezer alkalommal, mert ennyi csirkét öltél meg, és a szenvedés, amit így okoztál nekik. Szenvedned kell újra és újra és újra, és megsokszorozva.”
Ó, az az ember annyira félt, annyira megijedt. Folyton leborult, leborult, meghajolt és leborult Quan Yin előtt. "Kérlek, segíts. Van valami? Kérlek, segíts. Meg fogok… meg fogok változni, meg fogok változni. Jót fogok tenni. Gondoskodni fogok a csirkékről. Nem teszem meg újra ezt a gonosz tettet. Nem fogom. Megváltoztatom a munkámat. Ha meg is halok, megváltoztatom. Kérlek, segíts. Kérlek, csinálj valamit. Kérlek, mondd meg, mit tegyek?” Tehát a Quan Yin Bodhiszattva azt mondta: "Rendben. Minimalizálhatjuk a büntetésed. De igazán jól kell csinálnod, jól, jól, jól, olyan jól, amennyire csak tudod. Segíts annyit, amennyit csak tudsz. Segíts az embereknek, rendben? Add el a tulajdonodat. Csak a minimumot tartsd meg. Add oda a szegényeknek. Aztán gondoskodj az állatokról, amennyire csak tudsz. Csak a minimumot tartsd meg magadnak és a családodnak. Aztán vigyél véghez jó tetteket, legyél jótékony. És menj a templomba, ahányszor csak tudsz, és mondjad a szútrát az összes csirke lelkéért, akiket megöltél, amennyit csak tudsz minden nap, naponta, minden nap, minden nap, nonstop, éjjel-nappal, amikor csak tudod, mindig, minden alkalommal. És akkor mindezt az érdemet felajánlod az összes csirkének, akiket megöltél. Akkor te is megszabadulsz.”
Azt mondta, mindent megtesz. Aztán azt mondta: "Könyörgök, hadd menjek el. Alig várom, hogy visszatérjek az életbe és azt tegyem, amit ígértem. Így Quan Yin Bodhiszattva megkérdezett minden csirkét, hogy beleegyeznek-e, adnak-e megbocsátást az embernek és esélyt a bűneinek megváltására. Szóval a csirkék azt mondták: "Bármit is mond Bodhiszattva, mi engedelmeskedünk Neked. Mi is szeretnénk szabadok lenni, mi is szeretnénk jót cselekedni. Ez talán a mi karmánk is, amit elfelejtettünk. Ezért lettünk csirkék. Tehát mindannyian bölcsen beszéltek, majd a Bodhiszattva azt mondta: "Rendben, jól van. Most meg kell kérdeznem a pokol felügyelőjét, a főnököt, lássuk, hogy mit mond, hogy elengedi-e vagy sem. Így a felügyelő azt mondta: "Megteheted, a Bodhiszattva beavatkozása miatt. És minden tiszteletünk a Tiéd. De ő túl sokat vétkezett. Valamit legalább fizetnie kell, mielőtt elmehet. Mert egyébként, ez nem igazságos az egész univerzumra nézve. Én vagyok a bíró, meg kell tennem a kötelességemet."
Tehát még Bodhiszattva sem kérhet teljesen ingyen megbocsátást. Látjátok ezt? (Igen, Mester.) Így a Bodhiszattva azt mondta: "Rendben, akkor mi a büntetés?” Azt mondta: "Forró vas labdacsokat kell lenyelnie. (Hűha.) Forró, vörösen izzót. Égett vas labdacsokat, sokat, és akkor elmehet.” Tehát Quan Yin Bodhiszattva megkérdezte a férfit, hogy egyetért-e ezzel. Azt mondta: "Persze, persze. Nagyon fájdalmas, de egyetértek vele. Kérlek, kérlek, ha nincs más választás.” Persze nem volt más választása, ezért az ördög leszorította, letérdeltette, és kinyitotta a száját. Még, ha be is akarta csukni a száját, nem tudta. Csak így kinyílt. És egy labdacs, forró vas labdacs, jött a másik után, amíg abba nem hagyta. Amíg nem végeztek. Nagyon fájdalmas, mintha a fizikai testével csinálná. (Igen, Mester.) Tehát ne gondoljátok, hogy ha asztrális teste van, akkor nem érez fájdalmat, de igen. Még több fájdalmat érez. (Hű.) Mert minden nyitva van. Minden érzés nyitva van. Egyáltalán nem véd meg semmi. De akkor nem halt meg, csak fájdalmat érez, de tehetetlen. Nem tud mozogni, nem tudja becsukni a száját, nem tud futni, semmit. Csak tiszta fájdalom, amit érzett. (Igen, Mester.) Nem akarom még azt se, hogy megértsétek, de nem számít. Megértitek, el tudjátok képzelni. Képzeljétek el, milyen érzés.
Tehát, természetesen azután, a pokol démonjai, mindketten visszavitték a testébe. Aztán visszatért a testéhez. Még mindig érez fájdalmat, de nem olyan égést, mint a pokolban. Felépült, és azonnal gondoskodott az üzletről, már nem öli meg a csirkéket, gondoskodik róluk, és mindent elad, amit csak tud. Megtart bármit, ami elég magának és a családjának. Ez az ő története, és leírta egy kis könyvbe és kinyomtatta. Emlékszem, a könyvben kérte, hogy aki tudja, nyomtassa ki, kérlek, nyomtassatok ki többet, és adjatok másoknak is, hogy megtanulják azokat a leckéket. (Ó.) De csak (Au Lac-i) vietnami nyelven van. Mert ezt a történetet az emberek nem kürtölik szét. Ez nem olyan nemzetközi, mint a CNN vagy a FOX News, vagy bármi. Szóval, ez csak közöttük a faluban, és talán egy kicsit távolabb Âu Lạc-ban (Vietnam) van valahol. Aki hisz benne, az kinyomtatja és továbbadja. Van egy példányom, ennyi az egész. És előtte sok hasonló történetet olvastam Âu Lạc-ban (Vietnam), engem érdekelt. A kérdésedre egyébként megvolt a válasz, ugye? (Igen, Mester.) Rendben. Jó. Van még kérdésed, kedvesem?
(Lenne egy újabb kérdésem a COVID-ról, Mester.) Igen. (Mester korábban azt mondta, hogy a COVID vírusoknak okos lelkük van, ezért mutálódtak.) Igen. (A sikeres oltóanyag előállítása Isten kegyelmével, ez azt jelenti, hogy ezek a lelkek megbékéltek, és nem fognak többé mutálódni?)
Ó, nem! Nem! Tovább mutálódnak. A tudósok felfedeztek hat, vagy hét, vagy valami több mutációt, a vírus további változatát. Most különböző fajtáit, újat! Újonnan felfedezett. Csak tegnap láttam a hírekben a főcímekben, nincs időm elolvasni. Azt hiszem, elküldtem nektek, a forgatókönyv csoportnak, vagy valami, tájékoztatásul, ha esetleg érdekel titeket. Feltéve, ha szükség van rá, többet kutatni, írni egy cikket, vagy írni egy műsort, vagy valamit. Elküldtem. Különböző helyeket nézek át. De azt hiszem, hat, nyolc vagy hét. De egyébként sokat, legalább hatot közülük, jól emlékszem. Most másfajta. Szóval, nem vagyok biztos benne.
Nem ellenőriztem, hogy az új vakcina jó lesz-e vagy sem, hasznos lesz-e ezekhez az új vírusfajtákhoz, vagy sem. A vírus hat új változatát fedezték fel. Különböző helyeken sok csirkét ölnek meg, ezreket vagy százezreket, vagy tízezreket, újra meg újra, nyérceket éskacsákat. Ó, megölik őket influenza, vagy COVID miatt. Folyton ölnek. Mi haszna van ennek? Miért nem ébrednek fel? Istenem. Szóval logikus, amit mondok, nem? (Igen, Mester.)
És semmit sem akarunk tőlük. Azt sem tudjuk, hol laknak, hogy hívják őket. Még csak nem is tudjuk a telefonszámukat, nem tudunk kapcsolatba lépni, semmit. Nem akarok senkitől semmit, és ezt mind tudjátok, ti mind a tanúim vagytok. Igaz? (Igen, Mester.) Soha nem kérünk semmit senkitől, igaz? (Nem, Mester.) Bármilyen okból. Csak jót akarok nekik, jót akarok a világnak, szeretném, ha a bolygó folytatódna békében, és bőségben, hogy mindenki élvezhesse. (Igen.) Rendben. Ez a folytatás? Válaszoltam neked, vagy még nem? (Igen, Mester.)
