Ezért sok jóslat mondja, hogy 2012-ben, többé kevésbé ezen időszakban lesz az, hogy búcsút mondunk ezen világnak és a testünknek. Ám a Menny engedékenysége miatt még mindig itt vagyunk. (Igen, Mester.) Igen! De sok, sok csapás van az emberiség figyelmeztetésére. (Igen, Mester.) De csak azért, hogy a legutolsó esélyt adják a megfordulásra, megbánásra, hogy mindenki áldást kapjon a megszabaduláshoz.
És aztán ti együtt vagytok buborékokban, ezért nem kell aggódnotok, hogyan szálljatok buszra, vagy autóba, és hogyan gyűljetek össze, és meddig tart eljutni valahova. (Igen, Mester.) Mert ha nekem kell…. Most nem kell a szemüveg. A könyvekre készültem. Óh, talán kell. Hogy jobban lássalak titeket, mert a képernyő kicsi. Nem olyan jó a szemem, mint régen. Van szemcseppem, akármit csinálok, de nem hat olyan gyorsan. Gondolom, minden nap fiatalodok, azért. (Igen, Mester.) Nemsokára 71 leszek. Istenem, versenyezhetek Amerika elnökével. Ti amerikaiak vagytok. Tudjátok, ugye? (Igen, Mester.) Versenyezni korban. Rendben. Szóval rendben van? A válasz a kérdésedre. (Igen, Mester. Köszönöm.) Hosszú válasz. Mert eszembe juttattál dolgokat. Már ismeritek a naptáramat. Mondjátok, mi van még?
(Mester, a Figyelmreméltó hírekben felfigyeltünk arra, hogy: “Új kutatás felfedezte, hogy a csecsemő univerzumban a galaxisok meglepően érettek.” Mi ennek a spirituális jelentése? Miért gyorsítja fel Isten a galaxisok érését?)
Miért ne? Miért ne tenné ezt Isten? Minden fejlődik. (Igen.) Nem mindig vagyunk ugyanabban a helyzetben. (Igen, Mester.) És a jó gyakorlók áldása több manapság, mint általában. Igen, és a hatalmas erő, amit Tim Qo Tu lehozott. Elfelejtettétek? (Nem, Mester.) Elfelejtettétek, hogy Tim Qo Tu rengeteg spirituális erőt hozott le? (Nem.) És ez, persze, az egész univerzumra hatással van, amelyet láhattok, (Igen.) hogy körülveszi bolygónkat. Sok más lakható bolygó is van, amelyek szintén meg lesznek áldva, és fejlődni fognak. Habár szabad szemmel nem látható. Ám az emberek még fejlődnek spirituálisan. Sőt fizikailag is. (Hű.)
Van hír róla valahol, talán a híreitekben, hogy az elmúlt évszázadokban született kisbabáknak más az alakjuk. (Igen.) Rövidebb az arcuk. Ismeritek ezt a hírt, igaz? (Igen.) Honnan? Figyelemreméltó hírek? A mi híreinkben? (Igen.) Rendben. És azután rendelkeznek egy plusz meridiánnal, plusz vénával, stb. Sok más átalakulás van, melyeket a tudósaitok nem fedeztek még fel, mert néhány fizikai, ám nem mindig fizikai. (Igen, Mester.) Rendben. De nem olyan gyors, mint ahogy szeretném, persze. De semmi baj, csak olyan gyors lehet, mint az emberek képessége, hogy azt feldolgozzák és elfogadják. Mivel az emberek fizikai teste, az nem a lélek. (Igen, Mester.) Van benne lélek, de a lélek erőteljes. Ám a fizikai test nem az. Nem olyan erős. Még az áldást is adagolni kell, (Igen, Mester.) kis mennyiségekben.
Pont úgy, ahogy még most is… Ahogy a gyógyszert szeditek. Az orvos nem tanácsolja, hogy egyszerre bevedd az egész üveggel, hogy rögtön meggyógyulj. (Igen, Mester.) Azt mondja, vegyél be két, három pirulát naponta, (Igen, Mester.) sőt naponta talán kétszer, vagy háromszor. (Igen.) Étkezés közben vagy azután, vagy a gyomorvédő gyógyszerrel. Másképp véged van. A testednek többet fog ártani, mint gyógyítani. Értitek ezt? (Igen, Mester.) Még most is, találtunk COVID-19 vakcinákat, de két adagban kell megkapni. (Igen.) Jelenleg, legalább két adagban. És három, négy héten belül. (Igen, Mester.) Ez nem azért van, mert ez csoda gyógyszer. „Rendben. Miért nem adják be azt egyszerre és biztosítják, hogy soha nem fertőződsz meg, mivel az erős és hatásos.” Nem lehet! (Igen, Mester.)
Különben, Isten és a Mesterek réges-régen megtették volna. Nem kellett volna rám várni! És csak élveztem volna a Mennyeimet. A saját Lakhelyemet, a saját Teremtett Földemet a jó barátaimmal és bárkivel, aki eléggé emelkedett ahhoz, hogy odamenjen. (Igen, Mester.) Nos, ez választ ad a kérdésedre? (Igen, Mester.) Fejlődünk, kedves. Ezt tesszük. Mielőtt megszülettetek, ilyen kicsik voltatok, sőt még kisebbek. (Igen.) És növekedtek, növekedtek, növekedtek, növekedtek, növekedtek, és utána csak kijöttök anyátok házából, felnőttök s felnőttök, felnőttök, amíg ilyen nagyok lesztek. Miért ne hagynád az univerzumot növekedni? (Igen, Mester.) Ez nem méltányos, igaz? (Igen.) Talán mindez az áldóerő nagyon erőteljes manapság. Mivel ez az utolsó ítélet ideje. Mindenki tudja. (Igen, Mester.) Ezért sok jóslat mondja, hogy 2012-ben, többé kevésbé ezen időszakban lesz az, hogy búcsút mondunk ezen világnak és a testünknek. Ám a Menny engedékenysége miatt még mindig itt vagyunk. (Igen, Mester.) Igen! De sok, sok csapás van az emberiség figyelmeztetésére. (Igen, Mester.) De csak azért, hogy a legutolsó esélyt adják a megfordulásra, megbánásra, hogy mindenki áldást kapjon a megszabaduláshoz.
De sajnos, odafigyelnek erre? Az emberek nagyon korlátozott csoportja, csalódásomra. Mindenkinek fel kellene ébrednie. Olyan sok áldás van, olyan sok segítség, olyan sok áldozat. Ám az emberiség egy érvvel nehezen meggyőzhető faj. (Igen, Mester.) Az elméjük túl régóta, túl régóta van megmérgezve. Egymást követő generációk óta. És ugyanaz a DNS adódik át, újra és újra. (Igen, Mester.) Folyton visszatér, reinkarnációként. Ennélfogva az embereket nem könnyű áttéríteni egy jobb, azaz egy helyes életmódra. (Igen, Mester.) Azelőtt a maja odafigyel rá, hogy az emberek vagy lények eme világon elég méreggel rendelkezzenek bármikor, ha bármilyen testbe kerülnek. (Ó.) Méreggel lettek táplálva, mielőtt megszülettek. (Ó, Istenem.) Így mindent elfelejtenek. Csak egy páran emlékeznek előző életükre. Néhányan. Talán elfelejtették a mérget, a feledés italát odaadni nekik. Vagy talán ama személynek van némi maradék pszichikus ereje, emlékezni tud előző életekre. Vagy a jól gyakorlóknak felébred ez a képessége. Vagy mélyre tudnak menni hipnózis során, és azután emlékeznek. Ám nem hosszú évszázadokra, vagy sok előző élet eonjaira, mint Buddha, (Igen.) vagy mint az Ő néhány tanítványa.
Ennek okán tudjuk, hogy az előző életek léteznek. Mégis, sok ember nem hiszi el, és nem érti meg, és nem tud hozzájutni az Akasha krónikához, hogy elolvassák saját múltbéli életüket, vagy bárki más előző életét. Mindez benne van a könyvben, Az élet könyve. A létezés könyve. Milyen más kérdésetek van, kérlek?
(Igen, Mester. Mostanában, Mester említette, hogy aggódik a biztonsága miatt.) Igen. (Tudna az Ihôs Kư több védelmezőt biztosítani Mesternek? Ez megengedett?) Igen! De mindenhova elküldtem Őket, hogy védjék az embereket. Először. Másodszor, Ők nem olyan erőteljesek. Azok, de bizonyos mértékig. (Igen, Mester.) Mert még a Negyedik Szint Ura sem olyan erőteljes. (Igen, Mester.) Mondtam nektek mostanában, hogy még mindig megbocsátok a fanatikus szellemeknek. (Igen, Mester.) És az Ihôs Kư nem tudta elvinni ezeket, mert ők kiemelkedő fajta démonok. (Igen, Mester.) Az embereim, az Ihôs Kư védelmező Istenek, nem tudták őket levinni. (Ó.) Nekem kellett megtennem. (Ejha.) Közel 40-t közülük.
Mert nem tudtak velük boldogulni, így nekem kellett őket összekötözni együtt két csoportba, sok csoportba, és magammal vonszolni őket. (Hűha.) És persze az Ihôs Kư Istenek nem tudnak velük boldogulni. Tudnotok kell, hogy a negatív erő ugyanolyan erős, mint a Buddha ereje. (Hűha.) Kivéve, hogy nem rendelkeznek szeretet erővel. (Igen.) Az ő erejük ilyen, „Ahogy vetsz, úgy aratsz.” És eközben, megpróbálnak téged rossz dolgok megtételére rávenni. Azután örökre ellenőrizni tudnak. Meghalsz, újra fogsz születni. És újra meghalsz, újra születsz, meghalsz, újra születsz. És azután rossz dolgokat teszel újra és újra, még a saját akaratod ellenére is. (Igen, Mester.) Mielőtt gyakoroltál, tudtad néha, hogy olyan dolgokat tettél, amiről tudtad, hogy rossz, ám mégis megtetted. Emlékeztek? (Igen, Mester.) Talán páran közületek, vagy kinti emberek. Igen! A saját akaratod ellenére. Tudtad, hogy rossz, ám mégis megtetted! Szerencsére ez nem nagy dolog. Értitek, amit mondok? (Igen.) De ez csak egy példa.
És ezekről (a démonokról) gondoskodnom kellett. Nem igen számoltam meg őket. Csak elmondom nektek, többé- kevésbé, fele közülük bánta meg, valóban megbánta, és odabenn térdelt. Nos, nem igazán volt választásuk egyébként, rávettem őket. Mert ahogy összekötöztem őket, nem tudnak felállni, hogy gondot okozzanak vagy még több kárt. (Igen, Mester.) És fele közülük, többé-kevésbé, megbánta, tehát így szóltam, „Rendben, megígértem.” De normális esetben azt mondtam régen, sok hónappal ezelőtt, hogy ez az utolsó alkalom, hogy megbocsátok ezen gonosz bajkeverőknek. (Igen, Mester.) De mégis van néhány, akiket a régi főnökük, a maja rávett, ezért rossz dolgokat tesznek, ártanak az embereknek. Ezért folyton azt mondják, „Nem mi vagyunk, nem mi vagyunk, nem mi akartuk.” És olyan mélyen megbánták, olyan nagyon könyörögtek megbocsátásért. Így szóltam, „Rendben, akkor.” Ám mégis csak a fele közülük. A többiek talán túl zavaros fejűek vagy túl mérgezettek, vagy túlzottan félnek, vagy túl sok a karmájuk. Még megbánni sem tudják. Ha túl sok karmád van, még azt sem tudod, hogy mi az. Istenről sem tudsz, vagy bármiről. Sok pokol ilyen volt. Ezért az emberek még imádkozni sem tudnak. Nem emlékeznek semmire. Értitek? Nem tudják, hogy mi Isten, nem ismerik Buddhát, nem tudnak semmit Jézusról. Semmi sincs a memóriájukban arról, hogy bármi megmentheti őket, vagy megbocsáthat nekik. (Igen, Mester.)
Így megkértem az Ihôs Kư-t “Jó, most megkötöztem már mindegyiket, ők erőtlenek. Segíthettek nekem elkísérni őket a Negyedik Szintre.” (Hűha.) De nem tudják. Ez nem olyan könnyű. Most az Úr azt mondta nekem, hogy nem rendelkezik elég értékkel többé, hogy fogadja őket. Mivel még mindig nagyon erősek. Ha a Negyedik Szint Urának nincs elég értéke, akkor fennállhat annak a kockázata, hogy ezeket a lényeket nem lehet teljesen megváltoztatni, és talán visszafordulnak és ellenállnak, és gondot okoznak a Negyedik Szint világának. (Ó.) (Igen, Mester.)
Tehát az Úr nem tudja fogadni őket, ezt a csoportot, mostantól egyet sem, amíg Ő vissza nem szerzi az értékét. Sokat segítettem Nekik, de még mindig nem elég. (Igen, Mester.) Mivel Ő csak annyit tud felvinni, ahogy elmondtam nektek a gyógyszer példájával azelőtt. (Igen, Mester.) Csak annyit tud felvinni. Rendben. Ó, Istenem, egy héten át túl elfoglalt voltam ahhoz, hogy átgondoljam, mi a teendő. Ám sajnálom őket, folyton kint térdelnek, leborulva kint. (Ó.) Úgy értem, nem fizikailag kint a kertemben, de úgy néz ki. (Igen, Mester.) Ők nem láthatók a szemetekkel, ha ott lennétek. De ott voltak. Őket is sajnálom. És azok, akiknek a pokolba kell menniük, már mehetnek. De akik megbánták, mivel megígértem nekik a Mennyet, nem vonhatom vissza az ígéretemet. Nem akarom. (Igen.) De túl elfoglalt vagyok, hogy gondoskodjak róluk. Olyan sok más dolog történik közben, ami sürgősebb és figyelemreméltóbb, (Igen, Mester.) azon kívül, hogy törődnöm kell a műsoraitokkal, tanácsokat kell adnom nektek, korrekciókat és bármit, amit teszek. (Igen, Mester.)
